"Most elhagynám a száraz adatok közlését; mikor komponálta Mozart ezt a darabot, miért és kinek, a zene szerkezetét, összhangzattani szabályrendszerét, a bécsi klasszika, zenére vonatokozó törvényszerűségeit sem taglalnám. Ha ilyesmire bárki kíváncsi, kitűnő szerzők tollából, remek tanulmányokra bukkanhat az interneten.
Inkább arról a felemelően izgalmas, a színház függöny mögötti életébe való betekintésről, az emberi viszonyokról az alkatok közötti különbségről szólnék, amibe bepillanthat az, aki megnézi, meghallgatja ezt a remek játékot. Hiszen mi másért mennénk színházba, mi másért választhatná hivatásul, az arra rátermett fiatal a színpadot, ha nem a felemelő, olykor könnyekig meghatóan komoly, olykor könnyeket fakasztóan vidám játék miatt.
A színházon belüli együttlét, a „színházcsinálók” közös nyelve, közös gondolkodása, szakmai, művészi összhangja, de veszekedései, időnként intrikái is, mind-mind azt célozzák, hogy este, ha a függöny felgördül, megszülessen valami, amiért érdemes volt aznap felkelni, s érdemes volt a napot színházzal, előadással megkoronázni.
Színpadra törekvő kezdőt, s már színpadon élő aktív művészt, énekest, primadonnákat, karmestert, színigazgatót, rendezőt, tanárt ügyelőt, titkárt, díszletezőt, sőt takarítónőt is láthatunk a Mozart zenéjét keretező remek játékban, mely Ottlik Ádám vidám és szikrázó fantáziáját dicséri.
A délelőtti próbán csak ültem a nézőtéren, s míg Mozart zenéjét hallgattam, s a sok fiatal zenész sugárzó arcát néztem, akik a színpadon olykor szinte cselekvő részesei a játéknak, valami jóleső érzést, nyugodtan írhatom, szeretetet éreztem a zenekar minden tagja iránt. Középiskolások ők. Most játszanak először színházban, most játszanak először operát. Tehetségesen, odaadóan, figyelemmel dolgoznak, s ami számomra a legtöbbet jelenti, mostanság, amikor ócskaságot, gagyit sokan értéknek gondolnak, ők Mozarttal és a színházzal, az örök értékkel foglalkoznak.
Köszönet nekik, tanáraiknak és Bókai Zoltánnak az elvégzett munkáért.
Aki olvassa e néhány sort, jöjjön és élvezze, Mozartot, élvezze a játékot, kukkantson a függöny mögé. Garantáltan nevetni fog a tréfán, s elcsendesedni azon, ami nem tréfa.
Köszönöm mindenkinek a munkát, aki színpadra lép a Színigazgatóval.
Remek munkát végeztetek!"
Gulyás Dénes zeneigazgató
